2013. január 28., hétfő

A kapcsolatok azzal kezdődnek, hogy "beszélhetnénk"?
És azzal végződnek, hogy "beszélnünk kell"
Félni annyi, mint tönkretenni azt, ami van, azzal, ami nincs.

- Mióta? - kérdezte.
- Mi?
- Szeretsz engem. - mondta fáradt, halk hangon.
- Attól a pillanattól, hogy megláttalak. - feleltem.
Nehéz megbánni, hogy szerettem őt, nehéz elfogadni, hogy elveszítettem őt, de mindent egybevéve, az a legfájdalmasabb, hogy el kellett engednem.
Veled is volt már, hogy azért nem töröltél ki egy képet, mert ő is belájkolta? Hogy azért nem töröltél ki egy állapotot, mert ő is hozzászólt? Hogy azért nem töröltél ki egy számot, mert még ő mutatta? Hogy azért nem töröltél ki egy idézetet, mert rá emlékeztetett? Hogy azért nem tüntetted el az ő nyomait, mert képtelen voltál rá? Mint, ahogy képtelen voltál arra is, hogy kiszeress belőle.
Ha megdöglök egyszer, csak írjátok a síromra, hogy nem mentem el, csak már nem annyira bírom ma.
-Ha kérhetnél valamit az élettől, bármit. Mi lenne az?
-Hogy bármikor igazán boldog lehessek anélkül, hogy érezném azt a fájdalmat, amit előtte átéltem.