Emlékszem, hogy soha nem vártam, hogy mikor hívsz. Hiszen olyan egyértelmű volt, hogy minden este felhívsz, és beszélgetünk egy jót. Beszélgetéseink tele voltak nevetéssel, csípkelődéssel és szeretettel, barátsággal egymás iránt. Mindig hívtál, hogyha eszedbe jutottam és én észre sem vettem, hogy ez nekem mennyire jól esik. Szerettem a mélyhangodat, aztán egyszercsak eltűntél.