Egyszer majd elfelejtelek téged, és nem fog fájni fejem. De most még téged látlak: utcákon és tereken, reggel a májkrémes kenyeren. Ott van a mosószereken, a hazug tekinteteken, biztonsági felvételeken. Minden ordító gyereken, mozikban a sírós részeken, könnybe lábadt szemeken... kérlek, ne magyarázd meg nekem!