2012. május 22., kedd
Az idő halad, vele együtt én is. Az érzelmek múlnak, feledek, de mégis... bevillan egy kép, ahol futunk a réten, kézen fogva, csendesen, szépen. Öröknek látszik, de a kép hirtelen elillan. A szívem darabokban, de túlélem, megmondtam.
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal